„Mert most egyszerűen nincs miből!” Gábor tehetetlenül tárta szét a karját
„Ezt a ruhát többé ne vedd fel, Nórikám. Teljesen közönségessé tesz” Erika megtévesztően lágy hangon mondta a folyosón, Nóri a tükör előtt megrendülve megdermedt
„Azt is mondta, hogy munkaidőben személyes találkozókra jár, és hogy kapcsolata van valakivel a cégen belül” — Gábor az irodában komoran közölte a telefonáló nő vádjait
„Küldd csak érted a saját fiadat. Én nem fogok tovább ingyen sofőrként ugrálni!” Júlia dühösen megszakította a hívást
„Már mindenkinek megígértem a családban, hogy te fizeted Petra esküvőjét” kijelentette az anyósom a nappalinkban, én pedig nemet mondtam
„Elmegyek, hogy végre felfogd, kit veszítesz el!” Gergő teátrálisan zoknikat hajítva a sporttáskájába viharzott ki, majdnem leverve a vázát
„Tamás?” László rekedten, kétségbeesetten kérdezte az üres, kifosztott lakás csendjébe
„Vedd ki a pénzt a számláról!” — Erika asszony kétségbeesetten követeli, hogy a család fordítsa megtakarításait Réka megmentésére
„Hétezer forint egy darab rongyért?” András fenyegetően lobogtatta a blokkot
„Abba az autóba te nem ülsz be. Soha.” Eszter hidegen, megmásíthatatlan határozottsággal közölte
