– Mi semmire sem szántuk rá magunkat – vágta rá Eszter. – Ez András ötlete volt, amit még meg sem beszéltünk rendesen.

– Ugyan mit kell ezen annyit tárgyalni? – csodálkozott őszintén az anyósa. – András kiválóan ért a pénzügyekhez. Gazdasági diplomája van!

– Amit soha nem használt – jegyezte meg Eszter. – Ha esetleg elfelejtette volna, irodalmat tanít.

– Ne légy tiszteletlen – szólt közbe András. – Anya azért jött, hogy gratuláljon neked, te meg rögtön támadsz.

Eszter érezte, ahogy forrni kezd benne a harag.

– Átöltözöm – mondta, és minden erejével azon volt, hogy higgadt maradjon. – A vacsoránál folytathatjuk ezt a rendkívül izgalmas beszélgetést.

A hálószobában néhány percig csak ült az ágy szélén. Próbálta lecsendesíteni a zakatoló gondolatait. Mi folyik itt? Miért vonta be András az anyját? Ez valami különös összefogás ellene?

Amikor visszatért a konyhába, az asztal már meg volt terítve. Erika asszony éppen a meleg ételt szedte tányérokra, András pedig egy üveg bort bontott ki.

– Igyunk a sikeredre, drágám – mondta mosolyogva, mintha a reggeli vita meg sem történt volna. – Mindig is hittem benned.

– Köszönöm – felelte Eszter szárazon. – De előbb tisztázzuk a helyzetet. Nem fogom átirányítani a fizetésemet a te számládra, András.

Az anyósa hangosan letette a tányért az asztalra.

– Tessék, már megint kezdődik. Semmi tisztelet a férjed iránt!

– Ennek mi köze a tisztelethez? – csattant fel Eszter, aki már nem tudta teljesen visszafogni magát. – Ez egyszerű pénzügyi önállóság.

– Egy családban nincs olyan, hogy önállóság – mondta kioktató hangon Erika asszony. – Egy családban egység van. Az egységet pedig a férj irányítja.

– Nem a középkorban élünk – vágott vissza Eszter. – Ráadásul nálunk mindig külön voltak a pénzügyek. Miért kellene ezt egyik napról a másikra felborítani?

András a szükségesnél jóval nagyobb erővel tette le a poharakat az asztalra.

– Azért, mert én így döntöttem. Mostantól havi négyszáznyolcvanezer forintot fogsz keresni. Ez már komoly összeg, ezt nem lehet csak úgy elkölteni. Okosan kell befektetni.

– És ugyan mibe szeretnéd befektetni? – kérdezte Eszter, miközben rossz előérzet szorította össze a gyomrát.

András és Erika asszony gyors, árulkodó pillantást váltottak.

– András előtt most kiváló lehetőség áll – kezdte az anyósa. – A barátja, Péter felajánlotta neki, hogy beszállhat egy nagyon ígéretes projektbe.

– Miféle projektbe? – Eszternek úgy tűnt, mintha kicsúszna a talaj a lába alól.

– Befektetési lehetőség – felelte András kerülő úton. – Rendkívül jó kilátásokkal. Csak indulótőke kell hozzá.

Hát erről volt szó. Egy pillanat alatt minden összeállt.

– Vagyis el akarod venni a fizetésemet, hogy betedd valamilyen kétes ügyletbe, amit a barátod talált ki? – Eszter alig hitte el, amit hallott. – Elment az eszed?

– Ez nem kétes ügylet! – háborodott fel András. – Péter évek óta ebben az üzletben van. Garantált hozamról beszélünk.

– Ha ennyire biztos és jövedelmező, akkor miért nem veszel fel rá hitelt a banktól? – kérdezte Eszter. – Miért éppen az én pénzem kell hozzá?