– Megpróbállak megállítani, mielőtt ostobaságot csinálsz.

Kinyitottam a szekrényt.

– Túl régóta hiszed azt, hogy ha egy döntést nem te hoztál meg, akkor az szükségképpen ostoba.

– Azt sem tudod, mennyibe kerül egy normális albérlet.

– Majd megtudom.

– Az autót nem kapod meg.

– Megleszek nélküle.

– És a megtakarításokból is alig marad valamid.

Megfordultam.

– Gábor, ezt a magabiztos hangot most próbáld meg jól megjegyezni.

Gúnyosan felhorkant.

– Fenyegetsz?

– Nem. Csak kíváncsi vagyok, lesz-e valaha kellemetlen számodra, hogy ennyire tehetetlennek gondolsz.

– Miből akarod felépíteni az új életedet? A fizetésedből meg ezekből a végtelen táblázataidból?

Behúztam a bőrönd cipzárját.

– Lehet. Néhány emberrel ellentétben a táblázatok legalább nem hoznak haza szeretőket.

Gábor hangosan kifújta a levegőt.

– Ezt még meg fogod bánni.

– Lehet. De az már az én hibám lesz, nem a tiéd.

Felvettem a laptoptáskámat és a dokumentumokkal teli mappát.

Az ajtónál még egyszer megpróbált feltartóztatni.

– Eszter, ne rendezz jelenetet. Két nap múlva lenyugszol. Felhívsz, és normálisan megbeszéljük.

Kinyitottam az ajtót.

– Nagyon szereted ezt a szót, hogy „normálisan”. Főleg olyankor, amikor azt jelenti: úgy, ahogy Gábornak kényelmes.

Kiléptem a lépcsőházba.

– Kisírod magad, aztán visszakullogsz! – kiáltotta utánam. – Egy hónap múlva te fogsz könyörögni, hogy visszajöhess!

A lift ajtaja kinyílt.

Egy pillanatra kedvem támadt visszafordulni, és mondani valamit, ami örökre beleég az emlékezetébe.

Végül nem szóltam semmit.

Csak beléptem a liftbe.

Egy héttel később megtudtam, hogy a szerető volt a válásom legolcsóbb része.

Dr. Katalin, az ügyvédnő, kiterítette az asztalra a házassági vagyonjogi szerződést, a számlakivonatokat, a lakás és az autó iratait, valamint Gábor régi hitelkötelezettségeinek dokumentumait.

Néhány percig csendben olvasta a papírokat, majd levette a szemüvegét.

– Eszter, nem fogom puszta udvariasságból nyugtatgatni. A helyzete kellemetlen.

– Mennyire kellemetlen?

– A szerződés egyes pontjait meg lehet támadni. De ha valaki már azt ígérte önnek, hogy könnyedén visszaszerezzük a vagyon felét, akkor nagyon óvatosan kezelje ezt az ígéretet.

…a lakásból, az autóból és a megtakarításokból, annak a szakembernek a további megbízását inkább nem javaslom.

– Vagyis nincs biztos ígéret.

– Egy ilyen típusú vagyonjogi vitában szinte soha nincs. Végig kell nézni, milyen körülmények között írta alá a szerződést, honnan származtak a pénzek, milyen régi tartozások kapcsolódtak Gáborhoz. Ez nem két napos munka lesz.

Lenéztem az előttem fekvő iratokra.

– A lakás?

– A jelenlegi papírok szerint Gábor tulajdona.

– Az autó?

– Az is az ő nevén van.

– A legnagyobb megtakarítás?

– Szintén az ő nevére nyitották.

Végighúztam az ujjaimat a mappa szélén.

– Szép, rendezett családi élet volt. Tizenegy év házasság, és a dokumentumok alapján úgy néz ki, mintha végig csak vendégségbe jártam volna hozzá.

Katalin hosszan, fürkészve nézett rám.

– Amikor aláírta a házassági vagyonjogi szerződést, tisztában volt vele, mit tartalmaz?

– Azzal voltam tisztában, amit a férjem elmagyarázott. Azt mondta, ezzel engem véd meg az üzleti tartozásaitól.