Néhány percig mozdulatlanul meredt a fal egy pontjára. A konyhára olyan csend telepedett, mintha a levegő is megszilárdult volna.

— Szóval behajtók… — szólalt meg végül Gábor tompán, és a hangjában valami fagyos, éles csengés jelent meg. — Szóval Nóra az utcára kerül. Mellplasztika. Zsírleszívás és testformálás.

— A szerződés ott hevert az asztalon — tette hozzá Eszter halkan. — Réka még csak el sem dugta, annyira biztos benne, hogy holnap megkapja a készpénzt. Anyád is tudott róla, Gábor. Ma nálam járt, és azt ordította, hogy te végre férfiként döntöttél, és rendelkezel az én pénzemmel. Azt hajtogatta, hogy mindez a család megmentéséért történik.

Gábor hirtelen felállt. Az ablakhoz lépett, két tenyerével a párkányra támaszkodott. Eszter látta, milyen nehezen emelkedik és süllyed a háta. Szinte fizikai fájdalmat érzett, ahogy a férjére nézett: arra az emberre, akit éppen azok használtak ki ilyen kíméletlenül és számító módon, akiknek a legközelebb kellett volna állniuk hozzá.

— Holnap este idejönnek — mondta Gábor anélkül, hogy megfordult volna. — Anya délután telefonált. Azt mondta, Rékával együtt jönnek a pénzért, hogy másnap reggel már vihessék is a hitelezőknek. Te ne szólj nekik semmit. Ezt én intézem el.

Másnap este megszólalt a csengő Eszter és Gábor lakásában. Az ajtóban Erika asszony és Réka állt. Mindketten gondosan megkomponált gyászos ábrázattal érkeztek. Réka egy régi, kinyúlt pulóvert vett fel, sminket nem tett magára, és egész megjelenésével azt próbálta sugallni, hogy ő a sors igazságtalanul megtaposott áldozata. Az anyja közben nagyokat sóhajtozott, egyik kezét teátrálisan a mellkasára szorítva.

— Gáborkám, Eszter, én… én nem is tudom, hogyan köszönjem meg — kezdte Réka sírós hangon, miközben beljebb lépett a nappaliba, és leült a kanapé szélére. — Ti most szó szerint kihúztok a hurokból. Ha ti nem lennétek, Nórával mehetnénk az utcára. Mindent ledolgozok nektek, esküszöm! Felmosok, lépcsőházat takarítok, bármit megcsinálok!

— Igen, drága gyerekeim, az ég majd megjutalmaz benneteket ezért a jóságért — kontrázott rá Erika asszony, miközben egy zsebkendővel száraz szemét törölgette. — A családnak akkor kell összetartania, amikor baj van. Előkészítettétek a pénzt? Rékának holnap reggel kilenckor találkozója van azokkal a gazemberekkel.

Gábor a könyvszekrény mellett állt. Nyugodtnak látszott, de a tekintete olyan távolságtartóan siklott végig az anyján és a húgán, mintha két teljesen idegen emberrel találkozna először.

— Előkészítettük — felelte egyenletes hangon.

Az asztalról felvett egy vastag dossziét, majd a dohányzóasztalra dobta, pontosan a két nő elé.

— Tessék. Pontosan hatmillió forint. Nézzétek át.

Réka mohón nyúlt a mappáért, felpattintotta, aztán egy csapásra megdermedt. A dossziéban nem bankjegyek voltak. Színesben kinyomtatott fotók sorakoztak benne az esztétikai sebészeti klinika szerződéséről.

Erika asszony a lánya válla fölött belesett a papírok közé, és neki is elakadt a szava. A nagy gonddal felépített tragikus szerep egy pillanat alatt leolvadt róla.