– Jó. Beszélek anyával. És megmondom neki, hogy nem volt igazam.

Mária ezután már nem telefonált azzal, hogy Eszter menjen takarítani. Pár napig teljes csend volt. Aztán Márkkal beszélgetve egyszer csak mellékesen megemlítette, hogy Kinga végül átment hozzá, és lemosta a hálószoba ablakait.

– Csak az ablakokat? – kérdezte Márk csodálkozva.

– Meg fel is törölte a padlót. Azt mondta, fáj a dereka, többet nem bír.

– És a többi?

– Azt majd én lassan befejezem. Apránként, ahogy erőm engedi.

Eszter magában elmosolyodott. Tehát Kingának mégis akadt ereje segíteni az anyjának. Csak korábban kényelmesebb volt mindent a menyére hárítani.

Hétvégén Márk maga ment át Máriához, és segített visszatolni a bútorokat a helyükre. Az anyja örömmel fogadta, ebéddel kínálta, aztán büszkén körbevezette a lakásban, megmutatva, hogyan sikerült a felújítás. Arról, hogy Eszter nem vállalta a takarítást, többé egy szót sem ejtett.

Egy hónappal később Mária lakása már teljesen rendben volt. Eszter csak véletlenül tudta meg, amikor Márk mesélte, hogy beugrott az anyjához, megnézni, minden rendben van-e.

– Szép lett – mondta. – Anya nagyon elégedett.

– És végül ki fejezte be?

– Kinga. Lassan, hétvégénként átjárt.

– Látod? Úgy tűnik, mégsem fájt annyira az a hát.

Márk vállat vont.

– Valószínűleg nem. Igazad volt akkor. Nem kellett volna mindent rád terhelni.

Eszter odalépett hozzá, átölelte, és puszit nyomott az arcára.

– Az a fontos, hogy ezt beláttad.

Mária többé nem kérte meg a menyét takarításra. Ha valami nehezet kellett arrébb vinni, összeszerelni vagy megjavítani, Márkot hívta. A hétköznapi házimunkákban pedig Kingához fordult. Eszter végre egyszerűen Márk felesége és Benedek édesanyja maradhatott, nem pedig a család ingyenes bejárónője.

A történetből Eszter egy életre megtanulta: amíg csendben tűrsz és mindent elvállalsz, addig ki is fognak használni. Elég azonban egyszer határozottan kimondani, hogy nem, és hirtelen kiderül, hogy ugyanarra a problémára több más megoldás is létezik. Csak addig senki sem kereste őket, amíg kéznél volt valaki, aki ingyen és panasz nélkül elvégezte a munkát.