Ilona asszony ezután nem kereste többé Esztert takarítás miatt. Pár napig teljes csend volt. Később, amikor Márkkal beszélt telefonon, csak mellékesen megemlítette, hogy Réka végre átment hozzá, és lemosta a hálószoba ablakait.

— Csak az ablakokat? — kérdezte Márk meglepetten.

— Hát… a padlót is áttörölte. Azt mondta, fáj a háta, többet nem bír.

— És a többi?

— Azt majd én apránként megcsinálom. Nem sietek, szépen lassan haladok vele.

Eszter magában keserűen elmosolyodott, amikor Márk elmesélte neki. Tehát Rékának mégis akadt ereje segíteni az anyjának. Csak korábban egyszerűbb volt mindent a menyre hárítani.

A következő hétvégén Márk maga ment át az édesanyjához, és segített visszatolni a bútorokat a helyükre. Ilona asszony örömmel fogadta a fiát, ebédet tett elé, és büszkén mutogatta, milyen lett a lakás a felújítás után. Arról, hogy Eszter nem vállalta a takarítást, egyetlen szót sem ejtett.

Egy hónap múlva az anyósa otthona már teljesen rendben volt. Eszter véletlenül tudta meg, amikor Márk elmesélte, hogy benézett hozzá, megnézni, minden rendben van-e.

— Szép lett a lakás. Anya elégedett.

— És ki fejezte be a takarítást?

— Réka. Apránként. Hétvégenként átjárt.

— Látod? Úgy tűnik, az a hátfájás mégsem volt annyira leküzdhetetlen.

Márk vállat vont.

— Valószínűleg nem. Igazad volt akkor. Nem lett volna szabad mindent rád pakolni.

Eszter átölelte a férjét, és puszit nyomott az arcára.

— Nekem az a fontos, hogy ezt végre te is megértetted.

Ilona asszony többé nem kérte meg a menyét nagytakarításra. Ha valami nehezet kellett arrébb tenni vagy megjavítani, a fiát hívta. Ha hétköznapi házimunkában kellett segítség, a lányához fordult. Eszter pedig végre megmaradhatott annak, aki volt: Márk feleségének és Benedek édesanyjának, nem pedig a család ingyenes bejárónőjének.

A történetből Eszter egyetlen, nagyon világos tanulságot vitt magával: amíg az ember hallgat és mindent lenyel, addig kihasználják. De elég egyszer határozottan kimondani, hogy nem, és hirtelen kiderül, hogy ugyanarra a problémára több megoldás is létezik. Csak addig senki sem kereste őket, amíg kéznél volt egy kényelmes, ingyen dolgozó ember.

❦

Az anyósa szokás szerint azért toppant be a menyéhez, hogy pénzt kunyeráljon, csakhogy arról fogalma sem volt: a fia már elment otthonról.

— Eszter, itthon vagy? — csendült fel a kapu felől a szombat reggelek túlságosan is ismerős kérdése.

— Már megint? Miért pont most? — morrant fel Eszter, aki éppen az udvaron hajlongott, és a kedvenc virágai között dolgozott.

Július közepe perzselt. Napok óta majdnem negyven fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála, ezért a kertben csak hajnalban vagy késő este lehetett elviselhetően megmozdulni.