A novemberi hideg azonnal az arcába mart, de Anna szinte meg sem érezte. A füle zúgott, a mellkasát perzselő harag feszítette. Gépiesen haladt az utcán, markában görcsösen szorítva a telefonját.

Ügyvéd kell. Most rögtön.

Alig negyven perccel később már egy fáradt tekintetű, szemüveges férfi irodájában ült. Az ügyvéd lassan, figyelmesen lapozta át a nála lévő iratmásolatokat.

– Tehát azt állítja, hogy ön nem írta alá a váláshoz való hozzájárulást?

– Pontosan! Ez hamis aláírás!

– Hm… – az ügyvéd a mutatóujjával finoman megkocogtatta a papírt. – Csakhogy ezen az iraton hivatalos hitelesítési záradék szerepel.

– Ilyen hogyan fordulhat elő? – csattant fel Anna, és érezte, hogy a torka összeszorul.

– Két lehetőség van – felelte az ügyvéd halkan. – Vagy a közjegyző nem járt el tisztán… vagy az aláírás valóban az öné, csak valamiért nem emlékszik rá.

– Én nem veszítettem el az eszemet! – vágta rá Anna. – Ha aláírtam volna ilyesmit, arra emlékeznék!

A férfi levette a szemüvegét, az orrnyergét masszírozta, majd fáradt mozdulattal megdörzsölte a szemhéját.

– Anna asszony, amíg nincs grafológiai szakvélemény, addig ezt nem lehet bizonyítani. Egy ilyen vizsgálat pedig nem megy egyik napról a másikra. Hetekbe is beletelhet.

– Nekem nincsenek heteim! – Anna hangja megremegett. – A holmijaimat már kirakták a lakásból!

– Sajnos van még valami – mondta az ügyvéd, és félrehúzta a papírokat. – Az iratok alapján az ingatlan kizárólag a férje nevén szerepel.

Anna egy pillanatra meg sem tudott szólalni.

– Az nem lehet… – suttogta. – Házasság alatt vettük. Közösen.

– A tulajdoni lapon egyetlen tulajdonos van feltüntetve: Kovács Gábor.

– Ez is hamis! – tört ki belőle.

– Van önnél adásvételi szerződés? Banki igazolás? Hitelbefizetések nyoma?

Anna idegesen kapkodni kezdett a telefonján, ujjai alig engedelmeskedtek.

– Itt! Nézze! – tolta a készüléket az ügyvéd elé. – A számlámról rendszeresen mentek át összegek a törlesztésre!

A férfi végignézte a képernyőt, aztán nagyot sóhajtott.

– Ez sajnos csak közvetett bizonyíték. Ha az ingatlan okirataiban ön nem szerepel vevőként vagy tulajdonosként, akkor hosszú pereskedésre kell számítani.

Ebben a pillanatban Anna telefonja megrezzent. Banki értesítés villant fel a kijelzőn.

„Átutalás indítva: 7 401 360 Ft. Rendelkezésre álló egyenleg: 18 688 Ft.”

– Mi…? – a hangja elvékonyodott. – Ez micsoda?

Azonnal Gábor számát hívta. A vonal kicsöngött, majd megszakadt. Senki sem vette fel.

– Kiürítette a számlámat… – mondta alig hallhatóan. – Elvitte az összes pénzt.

Az ügyvéd homloka ráncba szaladt.

– Közös számláról van szó?

– Nem… vagyis igen… nem tudom! – Anna levegő után kapott. – Ez az én saját számlám volt, csak…

Aztán hirtelen beugrott neki. Egy évvel korábban Gábor rávette, hogy írjon alá egy meghatalmazást. Azt mondta, csak elővigyázatosság. „Ha veled történne valami, ne kelljen rohangálnom.”

Anna gyomra jeges görcsbe rándult.

– Hozzáférése volt… – suttogta. – Mindenhez.

A szoba mintha megbillent volna. A látása elsötétült, és csak az asztallap szélébe kapaszkodva tudta megakadályozni, hogy lecsússzon a székről.